Klímaváltozás elleni akciónap

A május 15-ére kitűzött klímaváltozás elleni akciónap egy olyan környezeti jelenségre hívja fel a figyelmet, amellyel kutatók, tudósok, környezetvédők és már a laikusok is egyre többet foglalkoznak. A teljesség igénye nélkül összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témáról.

Okok dióhéjban

A klíma változására természetes és emberi faktorok is hatnak. Nézzük meg, hogy mi, emberek mivel járulunk hozzá ehhez a bolygónk számára ma már visszafordíthatatlan következményekkel járó folyamathoz.

Szén-dioxid

Az emberek mindennapi tevékenységei által a levegőbe jutó szén-dioxid-mennyiségnek fele a légtérben marad, viszont a többi sem tűnik el nyomtalanul. Egy része az óceánokban oszlik el, a maradék pedig a szárazföldi bioszférában.

Metán

A metán a légkörben először szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá válik. A levegőbe elsősorban hulladéklerakókból, szennyvízkezelésből, a rizstermesztésből, az állattenyésztésből kerül.

Dinitrogén-oxid

A dinitrogén-oxid koncentrációja a levegőben a metánénál alacsonyabb, de jelentős mértékben nyeli el a földfelszín infravörös sugárzását. A dinitrogén-oxid termelésének forrása elsősorban a műtrágyagyártás, a műanyagipar, a salétromsavgyártás, a fosszilis tüzelőanyagok és a mezőgazdasági hulladékok égetése.

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének jelentős mértékben a hűtő- és légkondicionáló gépekben találhatók. Ámbár már nem dolgoznak ezzel az anyaggal, de régebben oldószerként, habosítóanyagként és aeroszolos spray-k hajtógázaként használták fel. Felmelegedést okozó hatásuk több ezerszerese a szén-dioxidénak, és hiába tiltották már be, még mindig kimutatható a légtérben.

Esőerdők irtása

Az esőerdőket még mindig hatalmas mértékben irtják, és mint azt már egyre többen tudjuk, ez az üvegházhatás egyik fő okozója. Az erdők égetésével nagyfokú szén-dioxid-mennyiség kerül a levegőbe, továbbá a fák legjobb tulajdonságai közé tartozik az árnyék, és hogy elnyelik a szén-dioxidot. Az erdők kiirtása nagyobb kárt okoz, mint a gépjárművek által kibocsátott gázok.
Állattartás
Az ENSZ által pár éve kiadott statisztika és tanulmány szerint a nagyüzemi állattartás és a haszonállattartás nagyobb üvegház-kibocsátást okoz, mint a közlekedés. Rettenetesen ront a föld és a víz minőségén. Az emberek jóval több húst esznek, mint amennyire szükségük van, a tejtermékek fogyasztása is folyamatosan fokozódik. Ezen állati eredetű termékek fogyasztásának mértéke 30 éven belül a duplájára nőhet.

Jelen

A klímaváltozás nemcsak egy országot vagy kontinenst érint, hanem globális fenyegetettséget tartogat, melynek elkerülése érdekében nemzetközi szintű összefogásra van szükség. Az egyik leghíresebb ilyen összefogás a kiotói egyezmény, melynek fókuszában a szén-dioxid-kibocsátás és annak csökkenése szerepel. Az egyezményhez való csatlakozás teljesen önkéntes, talán ez az oka annak, hogy még nem minden országra terjed ki. Sajnos sokan még mindig nem veszik komolyan az egész emberiséget és állatvilágot fenyegető katasztrófát. Talán ez az egyik oka annak, hogy számos ország a profitot hozó termelést tartja szem előtt és nem a hosszú távú környezeti károkat.
A globális felmelegedést legegyszerűbben és konyhanyelven úgy lehet elmagyarázni, hogy a légkörbe kerülő káros gázok megkötik a Földre érkező napsugarakat, aminek hatására megemelkedik a Föld átlaghőmérséklete. Ez az oka annak, hogy elkezdtek olvadni a sarkköri jégtáblák, ennek következménye a tengerszint emelkedése, a szigetek, földrészek eltűnése.
Napjainkban míg Délkelet-Ázsiában több a csapadék, addig Közép-Ázsiában és Afrika egyes területein a csapadék mennyisége csökken. Természetesen ezek a szélőséges időjárási jelenségek is a klímaváltozás eredményei.
A növény- és állatvilág átalakulása nyomán eltűnnek az emberi tápanyagforrások, vízhiány, aszály, a termőterületek csökkenése jósolható.

Állatfajok, amelyek tavaly haltak ki a klímaváltozás miatt:

• Hawaii csiga
• Korallszirti mozaikfarkú patkány
• Bahamai cinkeharkály
• Szumátrai rinocérosz

Jövő

Ha a felmelegedés mértéke nem változik az elkövetkező ötven évben, a lakosság negyedének elviselhetetlenné válhat a klíma. Ezt jósolja egy tanulmány, amelyet az USA tudományos akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ban tettek közzé amerikai, brit, dán, holland és kínai tudósok. A kutatás rámutatott, hogy az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területekre tömörült, azaz a körülbelül 13 Celsius-fokos átlaghőmérsékletű vidékeken szeretett élni a legjobban. A kutatók, figyelembe véve a népességnövekedést és felmelegedés különböző eshetőségeit, arra jutottak, hogy 2070-re a jelenleg legsűrűbben lakott területek elviselhetetlenné válnak. Tudományos jóslások szerint Afrika jelentős területei, emellett India, a Közel-Kelet, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália egyes részei is lakhatatlanná válnak. A jelenlegi előrejelzések alapján 2070-ig tízmilliárdra nőhet a Föld népessége. Ennek eredménye, hogy az akkor már lakhatatlan területen élő emberek megpróbálnak majd komfortosabb klímájú új lakóhelyet találni, ami társadalmi, gazdasági zavarral jár majd együtt, illetve újabb kisebb területeken fajul el a népsűrűség, ezzel is tovább fokozva a klímahelyzet romlását.